Az Európai Bizottságtól kéri a Transparency International Magyarország, hogy vizsgálják meg a kormány autópálya-koncesszióját. Nem lehet megítélni – írják –, hogy indokolt-e például a 35 éves időtartam, vagy a magyar kormány arra készül, hogy megsértse az EU alapszabadságait.
Több mint 1000 milliárd forint állami vagyont szervezett ki a kétharmados parlamenti többség alapítványokba. Ezek részben az egyetemek fenntartói lesznek, de létrejött öt közalapítvány is. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint ez még a NER-ben megszokott vagyonmozgáshoz képest is nagyságrendi ugrás, a rendszert pedig az örökkévalóságnak tervezték. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A Transparency International Magyarország szerint a terv nem foglalkozik azzal, hogy a közbeszerzések testre szabottan zajlanak, az ügyészségnél pedig nem az eljárások minőségével van baj, hanem azok elmaradásával.
Magyarország továbbra is a legutolsók között van az unión belül a korrupció szintjét tekintve. Tavalyhoz képest csupán annyi a változás, hogy Bulgária egy helyet lépett előre, így a magyar, a román és a bolgár kormány együtt „büszkélkedhet” a sereghajtó címmel. Ezt a Transparency International most nyilvánosságra hozott jelentése tartalmazza.
A Transparency International Magyarország szerint fals érveléssel titkolja az Agrárminisztérium az adatokat.
Soha nem mértek még ennyire szoros kapcsolatot a korrupciómentesség és a nemzeti jövedelem között – hangzott el a Transparency International beszélgetésén, miután bemutatták a jelentést, amely alapján az EU egyik legkorruptabb országa lettünk. Az egészségügyi reform és a hálapénz visszaszorítása is szóba került, ahogy az is, hogy miként növeli a korrupcióveszélyt a válság.
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.
Kihirdették 2020 legjobb oknyomozó cikkeit. A Direkt36 és a G7 egy-egy oknyomozó cikke nyert, a hvg.hu lélegeztetőgépekről szóló cikksorozata bekerült a legjobbak közé.
A külföldi befektetők és a magyar gazdaság szereplői is elfogadták, hogy korrupt környezetben kell mozogniuk, annyira csábító volt az olcsó pénz, az emberek nagy többsége pedig egyszerűen belefásult ebbe – olvasható a Tárki most közzétett idei Társadalmi Riportjában. Martin József Péter azonban azt is bemutatja: a korrupció hosszú távon emészti fel a rendszer legitimációs forrásait.
A Simonka Györgyhöz köthető uniós támogatású projektekről érdeklődött a szervezet.
Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket.
Határidőn túli besorolást kapott a magyar állam követelése a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolt fideszes képviselő kft.-jének felszámolásakor.
Elfogadóbbak lettek a magyarok a hétköznapi korrupcióval szemben és kevésbé aggódnak az állami szintű korrupció miatt is. De ebben a kérdésben is kettészakadt az érzékelés, az emberek a korrupcióhoz is a pártszimpátia alapján állnak.
Egy másfél éve húzódó eljárást zárt le nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.
Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.
Az ügyészség szóvivője megerősítette, hogy tervben van a találkozó a két fél között. A téma: az uniós pénzek felhasználása.
A Transparency International csütörtökön közzétett jelentése szerint immár az EU második legkorruptabb állama Magyarország. „Soros” – mondta erre a kormány.
Akár 90 napig is elhúzhatják a minisztériumok, állami cégek a közérdekű adatigénylésekre való válaszadást, ha az igénylés teljesítése szerintük a vészhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyeztetik. Bár elsőre úgy tűnhet, ez a kitétel nagyban leszűkíti azoknak a körét, akik 90 napig várathatják a kérdezőt, valójában egy gumiszabályról van szó: bárki bemondhatja, hogy emiatt hosszabbít, vélhetően senki sem fogja ellenőrizni a magyarázat valóságtartalmát.
Mekkora károkat okoz, hogy az EU második legkorruptabb országa vagyunk, és hogy az EU-s pénzek körül is sok a korrupciógyanú? Mit tehetnek a civil szervezetek, az uniós hatóságok, és mi az állam feladata? Ez volt a fő témája a Transparency International konferenciájának, ahol az OLAF főigazgatója is felszólalt, de a kormány is odaküldött egy helyettes államtitkárt.
Még szomorúbb a magyar korrupciós helyzet, ha látjuk, hogyan teljesítenek mások. Rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.
